A környezetvédelmi minisztérium a közeljövőben jogszabályt dolgoz ki, amely értelmében megadóztatnánk a biológiailag nem lebomló műanyagtasakok forgalmazását. Az adót a forgalmazóknak kell kifizetniük, közölte Korodi Attila miniszter, aki a környezetvédelmi szférában tevékenykedő civil szervezetekkel találkozott tegnap Bukarestben. Egy román állampolgár évente 250 műanyagtasakot használ, átlag 2020 percig, miközben egy biológiailag nem lebomló műanyagtasak élettartama akár 100400 év is lehet, tájékoztatott a miniszter. A környezetvédelmi tárca vezetője néhány világszerte használt eszközzel példázta a biológiailag nem lebomló műanyagtasakok használatának szabályozását. Korodi hangsúlyozta: szeretnék, ha a jogszabály 2009-től már érvénybe lépne, de azt is elmondta, hogy terveik szerint 2008-ban négy alkalommal szeretnék megszervezni az országos lomtalanítási napokat.
Egyes országok figyelemfelkeltő kampányok segítségével próbálják tudatosítani a lakosságban, hogy használatuk káros a környezetre, máshol megadózzák a forgalmazásukat, vagy akár be is tiltják jelentette ki tegnap Korodi Attila. Mint elmondta, Románia esetében a forgalmazás megadózását szeretnék bevezetni, és ezzel arra bátorítani a forgalmazókat, hogy helyettesítsék papírból, biológiailag lebomló műanyagból vagy textilrostból készült tasakokkal.
Korodi hangsúlyozta: a jogszabály érvénybe lépése előtt még számos elemzést kell elvégezni, és egyeztetni kell mind a forgalmazó, mind a termelő cégekkel, sőt a Gazdasági és Pénz-ügyminisztériummal is. A miniszter elmondta, ezenkívül jogszabályt fognak kidolgozni az építkezési hulladékokra és a veszélyes hulladékokra is.
Tájékoztatása szerint 2008-ban négy alkalommal szeretnék megszervezni az országos lomtalanítási napokat: április 5-én és május 3-án nagyvárosokban, szeptember 6-án és október 4-én vidéken is begyűjtik az elektromos és elektronikai hulladékokat. Tudatában vagyunk annak, hogy ez a négy alkalom nem elégséges az elektromos és elektronikai hulladékok problémájának megoldására, tudatosítja viszont az emberekben, hogy nem egészséges otthon elraktározniuk ezeket a hulladékokat mondta Korodi.
A több mint 30 résztvevő civil szervezet képviselői részéről is sok javaslat érkezett. Többek között szeretnék, ha a jövőben a Környezetvédelmi Alap által kért pályázati dokumentáció hozzáférhetőbb lenne. Javasolták, hogy a minisztérium szenteljen több figyelmet a természetvédelmi területeknek, tiltsák be a vadászatot a Duna-deltában és a génmódosított terményeket is. Ugyanakkor jelezték, nem elég átlátható a környezetvédelmi döntések mechanizmusa.
Írország volt az első európai ország, amely kivonta az ingyenes műanyagszatyrokat, 2002 óta aki bevásárlószatyrot kér, annak 15 eurocentet kell fizetnie. Az intézkedés bevezetéséig minden ír átlagban 342 zacskót használt el évente. Az ingyenes tasakok betiltását követően mindössze fél év alatt összegyűlt 3, 5 millió euró, amit környezetvédelmi projektek finanszírozására használtak. Végül az intézkedés a műanyagtasak használat 90%-os csökkenését eredményezte.
Kína ugyancsak betiltotta a 0,025 milliméternél vékonyabb ingyenes szatyrokat, hiszen ezek újrafelhasználása lehetetlen. Az Amerikai Egyesült Államokban is heves viták zajlottak a témával kapcsolatban, végül arra a következtetésre jutottak, hogy a nagy üzleteknek alternatívákat kell kínálniuk: vagy biológiailag lebomló, illetve újrafelhasználható zacskókat kínálnak, amelyeken ezek a tulajdonságok jól láthatóan fel is vannak tüntetve, vagy papírzacskókat vezetnek be, amelyek 40%-ban újrafelhasznált anyagot tartalmaznak. Spanyolország is csatlakozik a műanyag bevásárlószatyor ellen indított nemzetközi hadjárathoz. A spanyol kormány két év alatt a felére akarja visszaszorítani az ingyenes, vékonyfalú műanyag zacskók forgalmát, 2010-től aztán a környezetvédelmi minisztérium tervei szerint kizárólag lebomló anyagból készült szatyrokat lehetne osztogatni. Spanyolország lakossága évente 10,5 milliárd nejlonzacskót használ el, fejenként 250 darabot.
szabadsag
