Sürgősségi eljárással fogadta el a képviselőház az egyéni választókerületeken alapuló választási rendszert szabályozó törvényt. A jelenlévő képviselők közül 231-en szavaztak mellette, 11-en ellene. Az RMDSZ 18 képviselője tartózkodott, mivel nem fogadták el a szövetségnek azokat a módosító indítványait, amelyek az arányos képviselet biztosítására kerestek megoldást – nyilatkozta lapunknak Máté András Levente Kolozs megyei képviselő. Az RMDSZ számára ez a választási rendszer hátrányos, elsősorban a szórványvidéken veszít mandátumokat.
Egyfordulós választásokról van szó, az egyéni választókerületek száma megegyezik a szenátorok, illetve képviselők számával. Az egyéni választókerületeket a kormány határozza meg egy külön parlamenti bizottság javaslatára. Minden párt egy jelöltet indíthat egy egyéni választókerületben, és az nyer mandátumot, aki megszerzi a szavazatok 50 plusz egy százalékát. Azokban a választókerületekben, ahol senki sem szerzett ennyi szavazatot, a mandátumokat a pártokra leadott szavazatokkal arányosan osztják el. Minden olyan párt bekerül a parlamentbe, amely eléri az öt százalékos küszöböt – pártszövetségeknek a küszöb továbbra is 8, illetve tíz százalék – illetve ha sikerül elnyernie 6 képviselői és 3 szenátori tisztséget. Ez az egyfordulós változat nem egyezik azzal, amit az államfő javasolt a tavalyi népszavazás alkalmával, és amely kétfordulós többségi választási rendszer bevezetéséről szólt.
A tegnap elfogadott törvény arról is rendelkezik, hogy a megyei tanácselnököket ezután nem a tanács választja különböző politikai alkuk következtében, hanem a szavazópolgárok, akárcsak a polgármestereket, személyre szóló szavazással. Ez a módosító indítvány a szociáldemokratáktól származik.
Traian Băsescu államfő időközben kijelentette: ezúttal nem emel alkotmányossági kifogásokat a törvény ellen, hanem kihirdeti a jogszabályt. Amennyiben erre napokon belül sor kerül, már a helyhatósági választásokon alkalmazni lehet az előírásokat, tehát már a májusban-júniusban sorra kerülő önkrományzati választások alkalmával egyénileg válaszhatjuk a megyei tanácselnököt. A nagyromániások azonban azzal fenyegetőznek: fellebbeznek az Alkotmánybíróságon.
Bár konkrét döntés nincs, a Kolozs megyei RMDSZ-ben elhangzottak olyan javaslatok, hogy a megyei tanácselnöki tisztségre Máté András Levente képviselőt jelöljék, aki elvbe el is vállalta a feladatot. A helyzet ugyanolyan, mint a polgármesterválasztások esetén, húzónév szükséges csupán, hiszen kevés a valószínűsége annak, hogy RMDSZ-jelöltet választanak Kolozs megye szavazópolgárai a megyei önkormányzat élére.
Máté András Levente a Szabadságnak azt nyilatkozta: az RMDSZ számára hátrányos ez a választási rendszer. Úgy véli, azokban a megyékben, ahol a magyar lakosság szórványban él, az RMDSZ mandátumokat veszít. Ez nem pótolható a székely megyékben sem, ahol a magyarok számaránya lényegesen nagyobb. Kolozs megyét illetően szintén kérdéses az egy RMDSZ-es szenátor, illetve egy képviselő, a jelenlegi arány – egy szenátor, két képviselő – legfennebb akkor valósulhat meg, ha a magyarok a románoknál sokkal nagyobb arányban, 80–85 százalékban vesznek részt a választáson.(szabadság)
