A tudósok szerint a rövid nappali alvások is hozzájárultak ahhoz, hogy Winston Churchill, Margaret Thatcher és Albert Einstein idős korukban is remek memóriával rendelkeztek. A legújabb német felmérés ugyanis kimutatta, hogy rövid szendergés nemcsak felfrissíti az agyat, hanem az emlékezőtehetséget is javítja.
A Düsseldorfi Egyetem kutatói szerint ez nem is magának az alvásnak, hanem az elalvás folyamatának köszönhető.A szakértők egyetemi hallgatókat kértek meg arra, hogy jegyezzenek meg szavakat, és megmérték, hogy egyórányi pasziánszozás után mennyire tudják feleleveníteni őket. Az önkéntesek egy része öt percet szundított a kísérlet kezdetén, míg a többieknek ébren kellett maradniuk.
Azok, akik aludtak, sokkal több szóra emlékeztek, mint azok, akik folyamatosan ébren voltak. A tudósok ebből arra következtetnek, hogy az elalvás bonyolultabb és lényegesebb folyamat, mint hinnénk, és meglehet, hogy ekkor zajlanak az igazán lényegi rendszerezések.
Ilyenkor ugyanis az agy feldolgozza az emlékeket, így a mélyebb alvási szakaszokban végbemehetnek a létfontosságú folyamatok, mint például az agy hibás kapcsolódásainak kijavítása. Az elalváskor mintha az agy „átszitálná” az új benyomásokat, és kiválasztaná azt, hogy mit érdemes a továbbiakban feldolgozni.
A jó memóriához tehát ez a rövid gondolat-rangsorolás fontosabb, mint magának az alvásnak az időtartama. Más kutatók nem feltétlenül értenek egyet ezzel, mert szerintük az, ami elalváskor történik, csak kiadós alvás alatt tud hasznosulni. (ideal.hu)
