Január 17-én lejár a kötelező magánnyugdíjalap megválasztására kiírt időszak, amely 2007. szeptemberétől kezdődött el, és ez idő alatt a 35 évesnél fiatalabb munkavállalóknak kötelező módon ki kellett választaniuk azt a nyugdíjbiztosítót, ahová törlesztik nyugdíj-hozzájárulásuk egy részét. Mindeddig több mint három millió személy kötött valamely alappal nyugdíjbiztosítási szerződést, holnap azonban lezárul a rendszerhez csatlakozás lehetősége azok számára, akiknek ez kötelező lett volna. A tervek szerint január 25-én hivatalosan is megtörténik a rendszerben résztvevők jóváhagyása, amikor az is tisztázódik, hányan nem iratkoztak be sehova, valamint hányan kötöttek két szerződést. Februárban tartják meg a fel nem iratkozottak, illetve kétszer szerződést kötő alkalmazottak számítógépes elosztását valamely magánnyugdíjalaphoz, áprilistól pedig meg kellene kezdődnie a hozzájárulások befizetésének.
A legutóbbi, január elején tett jelentés alapján mindeddig körülbelül 3,2 millió román állampolgár választott egy magánnyugdíjalapot. A biztosító társaságok becslése szerint megközelítőleg 2,6 millió, 18–35 év közötti munkavállaló jelentkezésére lehetett várni, és 1,9 millió, 35–45 év közötti személy feliratkozására is számítottak. Az eddigi számítások alig két nappal a folyamat lezárásától megcáfolják a tervekben 4 milliót meghaladó jelentkezőről szóló előrejelzéseket, az eredménnyel azonban többen elégedettek. A 35–45 közötti munkavállalók, akiknek, mint ismeretes, nem volt kötelező a feliratkozás, és 45 éves korukig még gondolkodhatnak, a vártnál nagyobb mértékben, 80 százalékban kötöttek szerződést valamely nyugdíjalappal. A magánnyugdíjalapkezelők még az utolsó napon is számítanak szerződés-kötésekre, többen ügyfélfogadási programjukat is meghosszabbították. A Magánnyugdíj Alapokat Felügyelő Bizottság a folyamat elindításakor, tavaly szeptemberben 3–3,5 millió személy csatlakozását tervezte, eszerint még körülbelül félmillió, 35 évesnél fiatalabb alkalmazottnak kellene még feliratkoznia egy alaphoz.
Nyertes és vesztes nyugdíjalapok
Sokan a lottóhoz hasonlítják a magánnyugdíjalapokat: nyerő vagy nem nyerő<//font> |
A magánnyugdíjak piacán jelentkező 18 társaság közül hárman értek el jelentős eredményeket. A január 7-i adatok szerint a listavezető az ING (eddig a dátumig 1 066 203 szerződést tettek le, ez 33,54 százalékos arányt jelent a magánnyugdíjak piacán), őt követi az Allianz-Tiriac (798 753 szerződéssel, 25,13 százalékos aránnyal), majd következik a Generali (301 964 szerződés, 9,50%), Aviva (247 563 szerződés, 7,79%), Interamerican (196 190 szerződés, 6,17%), AIG (192 503 szerződés, 6,06%), BCR (95 491 szerződés, 3%), BT Aegon (95 322 szerződés, 3%), BRD (77 314 szerződés, 2,43%), Omniasig (49 039 szerződés, 1,54%). A Bancpost, OTP, Prima Pensie, KD, MKB, AG2R, Zepter és Marfin már mind egy százalékos részesedés alatt vannak, ami a magánnyugdíj alapok piacán elfoglalt helyüket illeti. Az első három helyezett tehát a piacnak megközelítőleg 70 százalékát foglalja el, ők a számításaikat körülbelül elérték. Az Aviva 30 százalékot szeretett volna megszerezni, ehelyett még a 8 százalékot sem érte el, az Omniasig pedig 350 ezer ügyfelet szerzett volna, az utolsó adatok azonban még 50 ezer szerződéskötést sem mutatnak. A kialakult helyzeten nem fog lényegesen változtatni a számítógépes elosztás sem, amikor azokat helyezik el valamely magánnyugdíj alapnál, akik nem választottak idejében, vagy szabálytalanul több szerződést írtak alá.
A kormány által tavaly júliusban elfogadott szabályozást a magánnyugdíj alapokhoz való csatlakozásról és a résztvevők nyilvántartásáról (a 18. számú szabályozás a 2007. július 27-i 503. Hivatalos Közlönyben jelent meg) olyan értelemben szeretnék módosítani, hogy az elosztásnál azokat az alapokat részesítsék előnyben, amelyeknek a magánnyugdíjpiacon való részvétele 20 százalék alatt van. Az intézkedést azért tartaná szükségesnek az alapokat felügyelő bizottság alelnöke, Constantin Giurescu, hogy megakadályozzák túlságosan kevés biztosítónak a térnyerését, a magánnyugdíjak piacának uralmát egy-két társaság által. A módosítást sürgősségi kormányrendelettel hoznák meg januárban, hogy februárban, a számítógépes elosztásnál már eszerint lehessen alkalmazni.
A csatlakozás lezárása, kötelező elosztás
A kormány szabályozásának értelmében a magánnyugdíjalaphoz való csatlakozás kezdeti szakasza akkor ér véget, amikor az Országos Nyugdíjpénztár jegyzőkönyvet készít, amelyben a következő adatok szerepelnek: a jóváhagyott személyek összlétszáma, az érvénytelen csatlakozók létszáma, a fenntartással jóváhagyottak létszáma, a véletlenszerű elosztásban résztvevők száma, továbbá feltüntetik a regiszterből valamilyen okból törölt személyek összlétszámát is.
A véletlenszerű elosztás érdekében az Országos Nyugdíjpénztár a következő kritériumok szerint osztja fel a személyeket: életkor és nem. Életkor szempontjából is két csoportot alakítanak, a 16–25 év, és 26–35 év közöttieket, külön csoportba osztva eszerint a nőket és férfiakat. Ezután a két korcsoport szerint osztják el előbb a nőket, majd a férfiakat, tehát az elosztás négy lépésben fog megtörténni. A jelenlegi szabályozás értelmében a nyugdíjpénztár arányosan osztja el a személyeket, a magánnyugdíjalapoknál jóváhagyott feliratkozottak száma alapján. Az elosztás egyenként történik, kezdve a legtöbb személlyel rendelkező alappal.
Az a nyugdíjalapkezelő, akihez a nyugdíjpénztár valakiket elosztott, köteles a személyek bejegyzésétől számított 15 naptári napon belül értesíteni az érintetteket a magánnyugdíjalapról és annak kezelőjéről.
A szabályozás értelmében mindaddig, ameddig nem kezdik el fizetni a hozzájárulást a magánnyugdíjalapba, nem lehet kérni az átiratkozást egy másik nyugdíjalaphoz. A nyugdíjalapban való résztvevői vagy tagsági minőség megszerzéséhez tehát a következő feltételeket kell teljesítenie a rendszerhez csatlakozónak: alá kell (kellett) írnia a csatlakozási szerződést, vagy el lett osztva véletlenszerűen a központi nyugdíjpénztár által; a csatlakozási iratot a nyugdíjpénztár jóváhagyta; megtörtént az első járulékfizetés a magánnyugdíj alapba. A tagság a következő esetekben szűnik meg: a magánnyugdíj-jogosultság megnyitásával; a résztvevő elhalálozásával; betegnyugdíjaztatással, olyan betegség esetében, amely már nem teszi lehetővé a tevékenység újrakezdését a 2000/19. számú nyugdíjtörvény alapján.
Az említett kormányszabályozás írja elő, hogy 35 éves életkorig egy magánnyugdíjalap megválasztása kötelező, 35–45 év között azonban már nem.
Hozzájárulási arány, anyagi vonzat
Kezdetben a magánnyugdíjalapba befizetett járulék csupán 2 százaléka annak a 9,5 százalékos társadalombiztosítási hozzájárulásnak, amelyet a munkavállaló bruttó keresetére számítanak ki és vonnak le. Tehát a 2 százalékot nem pluszban kell kifizetni, hanem azt a már amúgy is levont 9,5 százalékból különítik el és fizetik be valamelyik magánnyugdíj alapba. Ezt a hozzájárulást fokozatosan, évente 0,5 százalékkal növelik oly módon, hogy 2016-ra elérje a 6 százalékot. Az első kötelező magánnyugdíjat a 65 éves nyugdíjkorhatár betöltése után kezdik majd fizetni, és ez a típusú járandóság kiegészíti, és nem helyettesíti az állami nyugdíjat. Jó tudni azt is, hogy a valamely alaphoz csatlakozott személynek nem kell külön utánajárnia a befizetésnek. A munkaadó által a köznyugdíj- rendszerhez történő pénzátutalás után az Országos Nyugdíjpénztár irányítja át a választott magánnyugdíjalaphoz a járulék megfelelő részét.
Novemberi adatok szerint a bruttó átlagbér 1 522 lej volt, körülbelül 440 euró, erre az összegre számítva a 2 százalékos járulék körülbelül 8,80 eurót jelentene. Amennyiben ilyen keresettel számolnak, a magánnyugdíjak piacán a hozzájárulások évente megközelítőleg 360 millió eurót összegeznének.
Botrány körvonalazódik: biztosítékot kérnek
A feliratkozások lezárása előtt alig egy héttel botrány kezdett körvonalazódni. Több nem kormányzati szervezet, köztük a Romániai Akadémiai Társaság, az Advocacy Akadémia, Alkalmazott Gazdaság Csoportja, az Ipari, Szolgáltatási és Kereskedelmi Munkáltatók Konföderációja, az Országos Szakszervezeti Tömb és az Alfa Kartell azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy a kötelező magánnyugdíjak törvényébe (2004/411. számú törvény) iktassanak be olyan kötelező előírást, amely bizto – sítékot jelentsen az adott magánnyugdíjalap esetében a pénzalapok minimális hozamára. A törvény jelenlegi formájában biztosítja a járulékfizetőket, hogy a hozzájárulási idő leteltekor visszakapják a befizetett összeget, leszámítva a kezelési költségeket. A tiltakozók szerint azonban húsz év múlva a jelenlegi 10 lej már nem ugyanannyit fog érni, az inflációval elértéktelenedhetik. Ezért azt szeretnék elérni, hogy egy jogszabály módosítással lehetővé váljon, hogy a befizetett járulékot az inflációt felszámító kiigazítással kaphassák vissza. A magánnyugdíjalapokat kezelő társaságok azonban kártérítés követeléssel fenyegetőztek erre az esetre. Amint állítják, jóhiszeműen és a jelenlegi törvényt tiszteletben tartva több millió eurót fektettek be az alapok létrehozásába, az érintettek bevonásába és a további kezelés megszervezésébe. Ezért bármilyen törvénymódosítás felborítaná eddigi beruházásaikat és terveiket, ami kártérítés követelésére jogosítaná fel a pénzalap-kezelőket.
A Magánnyugdíjalapokat Felügyelő Bizottság szerint a kötelező magánnyugdíj törvényét nem lehet egyből módosítani, ezt előzőleg mindenképpen közvitára kellene bocsátani. A bizottság elnöke, Mircea Oancea szerint bármilyen plusz biztosíték többlet kiadásokat jelentene a nyugdíjalapok esetében, ezeket pedig végső soron a hozzájárulóknak kellene törleszteni, más országok hasonló rendszereinek a mintájára.
Fakultatív magánnyugdíj, a harmadik pillér
A fiatalok nyugdíjának biztosítása tette szükségessé a hárompilléres rendszert<//font> |
A 2006. évi 204. számú törvény (megjelent a májusi, 470. számú Hivatalos Közlönyben) szabályozza a fakultatív nyugdíjrendszert. Mint ismeretes, a hazai nyugdíjrendszert is három pilléresre változtatták: az első pillért képezi továbbra is az állami társadalombiztosítási nyugdíj, az úgynevezett köznyugdíjrendszer, a második pillért a kötelező magánnyugdíj jelenti, és a harmadik pillér a fakultatív vagy önkéntes magánnyugdíj rendszer. Ennek lényege, hogy egyáltalán nem kötelező, az egyén szabadon választja meg, hogy csatlakozik-e vagy sem egy ilyen nyugdíjalaphoz. Azok lehetnek tagjai egy fakultatív nyugdíjalapnak, akik kereset jellegű jövedelmet valósítanak meg (alkalmazottak, köztisztviselők, szabad foglalkozásúak vagy független tevékenységből jövedelmet szerzők), és legtöbb 52,5 évesek. Valamely fakultatív alapba a hozzájárulás nem lehet több a megvalósított bruttó jövedelem 15 százalékánál. A 204. törvény előírja, hogy ezt a járulékot megoszthatja egymás között a munkáltató és a munkavállaló, a kollektív munkaszerződésben vagy az alkalmazottak képviselőivel megkötött megállapodás feltételeinek megfelelően. Ezt a járulékot is a munkaadó vonja le és fizeti be a választott nyugdíjalapba, az illető személy által meghatározott összegben. A kötelező magánnyugdíjak rendszerétől eltérően, ez esetben akár több fakultatív nyugdíjalappal is szerződést lehet kötni. A fakultatív nyugdíjalap hozzájárulása egy adóügyi évben 200 eurónak megfelelő összegig levonható költséget képez esetenként a jövedelemadónál vagy a nyereségadónál, a munkavállaló vagy munkaadó tekintetében.
Ezt a típusú nyugdíjat akkor kezdik fizetni, amikor a résztvevő betöltötte a következő halmozott feltételeket: elérte a 60 évet, legkevesebb 90 havi járulékot befizetett, személyi aktívuma eléri legalább azt az összeget, amely a minimális fakultatív nyugdíj megszerzéséhez szükséges, és amelyet a fakultatív nyugdíjalapokat felügyelő (a parlament hatáskörébe tartozó) bizottság állapít meg szabályaiban.
szabadsag
