A verespataki aranykitermelést tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) cég második településrendezési engedélyét is jogerősen érvénytelenítette a Kolozs megyei bíróság. A helyi lakosokat tömörítő Alburnus Maior civil szervezet közleménye emlékeztet arra, hogy a Fehér Megyei Tanács 2006-ban bocsátotta ki a második településrendezési engedélyt, amelyet korábban érvénytelenített már egy kolozsvári bíróság.
E döntés ellen fellebbezett a dokumentumot kibocsátó megyei önkormányzat, de a Kolozs megyei táblabíróság is megerősítette a korábbi döntést, és ezúttal jogerősen érvénytelennek minősítette a dokumentumot. Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, a gyulafehérvári fellebbviteli bíróság idén januárban nyilvánította törvénytelennek a verespataki önkormányzat 2002 júliusában elfogadott, első területrendezési tervét.
A beruházás ellenzői szerint a román környezetvédelmi minisztériumnak a Kolozs megyei bíróság jogerős ítéletét követően elölről kellene kezdenie a terv engedélyeztetési folyamatát, ami pedig szakértői vélemények szerint akár tíz évig is eltarthat. A civil szervezet közleménye emlékeztet arra is, hogy éppen a második területrendezési terv birtokában rendezte meg a vállalat a közvitákat Romániában és Magyarországon, és kezdődhetett el a beruházás dokumentációjának vizsgálata a román kormány által felállított tárcaközi szakértői bizottság keretében.
A folyamat azonban félbeszakadt tavaly szeptemberben, amikor a környezetvédelmi minisztérium felfüggesztette az engedélyeztetési folyamatot a területrendezési engedély körüli problémák miatt. A szaktárca döntését követően az RMGC beperelte a román környezetvédelmi minisztériumot, valamint Korodi Attila tárcavezetőt és Silviu Stoica államtitkárt. „Az álláspontom nem változik: minden, Romániában tevékenykedő gazdasági szereplőnek, legyen kisebb vagy nagyobb, be kell tartania az érvényes jogszabályokat. Nem a senkiföldjén élünk, és az érvényben levő környezetvédelmi törvények betartása nem opcionális az országunkba érkező befektetők számára.
A fenntartható fejlődés Romániában átlátható jogszabályokat és ezeket folyamatosan betartó befektetőket feltételez” – szögezte le akkor Korodi, hozzátéve, nem lepte meg a kanadai vállalat lépése.Mint ismeretes, az RMGC Verespatakon legalább 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt szeretett volna kibányászni 17 év alatt. A bányanyitás tervét a kezdetek óta hevesen ellenezték környezetvédő civil szervezetek és a magyarországi környezetvédelmi tárca is. (kronika.ro)
