Bod Péter Ákos, Granasztói György, Lányi András, Mádl Ferenc, Vizi E. Szilveszter és Zlinszky János összefoglalták az úgynevezett „egészségügyi reform” végrehajtását szolgáló, 2007. december 17-én elfogadott törvénytervezettel kapcsolatos aggályaikat. Az államfő legkésőbb december 27-én hoz döntést a törvény ügyében.
A levél megfogalmazói úgy látják, hogy a törvény nyomán végbemenő változások egyebek közt jelentősen csökkentik a közvetlenül gyógyításra fordítható összeget, növelik a gyógyítás járulékos költségeit, ennek következtében a lakosság nagy része számára jelentősen emelkednek a betegek egyéni fizetési terhei. Mindez együtt drámai mértékben rontja a társadalom egészségi állapotát.
A nyereségérdekelt biztosítók színre lépése a szolidaritásközösség fokozatos felszámolásával, az egészséges emberekért folytatott harc révén a betegeket egyre hátrányosabb helyzetbe sodorja.
A nemzetközi tapasztalatok szerint a piacosodó egészségbiztosítási rendszer háttérbe szorítja a prevenciót és korlátozza progresszív betegellátást, akadályozza az új technológiák, gyógyítási eljárások bevezetését, csökkenti az emberek jobb egészségügyi ellátásának esélyeit.
A levél írói szerint az elfogadott törvénytervezet számos pontja alkotmányossági szempontból is vitatható. A mai egészségügyi intézményhálózat és a már befizetett járulékok a nemzeti vagyon részét jelentik, így felosztásuk, a magánbiztosítói rendszer részévé alakításuk azt jelentené, hogy nem kapják meg a magánvagyonokéhoz hasonló minőségű védelmet.
Az intézményhálózat teljesítőképességét csökkentő átszervezés következményeként keletkező „várólisták” létrejötte és a fizető betegek részére a soronkívüliség biztosítása sérti a lehető legmagasabb szintű egészségügyi szolgáltatásokhoz jutás egyenlő esélyének biztosítására vonatkozó előírást. Alkotmányellenesnek tartják azt is, hogy a törvényben a biztosítóknak kínált nyereséggarancia terhei az egészségügyi ellátás eszközeit csökkentik.
A levelükben részletesen kifejtett érvek alapján az aláírók indokoltnak tartják, hogy a köztársasági elnök éljen azzal a jogával, hogy a kormánypártok által elfogadott törvénytervezetet előzetes normakontrollt kérve az Alkotmánybírósághoz küldje.
Sólyom legkésőbb 27-én dönt
Sólyom László köztársasági elnök legkésőbb december 27-én dönt a hétfőn megszavazott egészségbiztosítási törvény ügyében - tudta meg a Független Hírügynökség. Az Országgyűlés a jogszabály sürgős kihirdetését kérte az államfőtől, ami öt napot jelent a törvény felküldésétől számítva. A dokumentum várhatóan szerdán érkezik meg a Sándor-palotába, így az öt nap éppen december 24-én járna le, így a döntés a két ünnep között várható - mondta Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője.
Az államfő háromféleképpen is dönthet. Ha nincs kifogása a jogszabállyal kapcsolatban, akkor aláírja. Ha alkotmányossági aggálya merül fel, akkor előzetes normakontrollt kell kérnie az Alkotmánybíróságtól. Ha nem alkotmányos fenntartása van a törvénnyel, akkor megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek. (OS, FH)
hirtv
