Feltehetően már Ádám és Éva is tanakodhatott azon, hogy mi is az a szinte alig körülírható érzelemegyüttes, amelyet egymás iránt éreztek. A modern pszichológia számára a mai napig ez az egyik legnagyobb kihívást jelentő kérdéskör.
Egy elmélet szerint a szeretet és szerelem közös alapokkal rendelkezik: mindkettő egy bizonyos attitűd, mellyel a másik személy felé fordulunk, s mindkettő az egyénen belüli érzelmek, gondolatok láthatatlan csomagjából áll. Mindenesetre a szerelem tartalma nem azonos a szeretetével.
A szerelem három összetevőből áll: vonzódás, gondoskodás és intimitás. A vonzódás azt a hatalmas vágyat jelenti, amely arra irányul, hogy a másik közelében legyünk, fizikai kapcsolatba lépjünk vele, értékeljen minket, törődjön velünk. A gondoskodás az a hajlandóság, miszerint feláldozzuk önös érdekeinket a másikéért. Az intimitás pedig két egyén egyesülése és szoros kapcsolata.
A modern pszichológia három érzelemtípust különít el egymástól: egy ideális személy irántit, a játékosat és a barátságon alapulót. Ezeknek az elsődleges kategóriáknak a kombinációja adja a szerelemstílusokat. Például a mániákus vagy rögeszmés az ideális és a játékos keveréke, a reális és a praktikus a játékos és a barátságon alapulóból tevődik össze, míg az önzetlen, avagy kötelességtudó szerelem az ideális személy iránti barátsággal ötvöződő érzelmekből fakad. FAJTÁI
A szerelemnek három fő komponense létezik: az intimitás, a szenvedély és az elhatározás vagy elkötelezettség. Az intimitás az önmegmutatást foglalja magában, amely az érzelmek, történetek megosztásával jön létre. A szenvedély magában foglalja az erotikus érdeklődést és a szexuális beteljesedést. Az elkötelezettség azt jelenti, hogy döntést hozzunk arról, a jelenlegi partnerünkkel maradunk és ezt a kapcsolatot részesítjük előnyben a többi más lehetséges partnerrel szemben.
Amikor mindhárom elem egyensúlyban van, a szerelem legkiegyensúlyozottabb fajtájáról „beteljesedett szerelemről" beszélünk. Ellenben a valóságban ez szinte soha sem jön létre. Általában az emberek egy vagy két elemet emelnek ki, és eszerint a következő szerelemfajtákat írhatjuk le: bolond szerelem (magas szenvedély, alacsony intimitás és elköteleződés); üres szerelem (magas elköteleződés, alacsony intimitás és szenvedély); romantikus szerelem (magas intimitás és szenvedély, alacsony elköteleződés); baráti szerelem (magas intimitás és elköteleződés, alacsony szenvedély); ostoba szerelem (magas szenvedély és elköteleződés, alacsony intimitás); szeretet (magas intimitás, alacsony szenvedély és elköteleződés) és nemszerelem szerelem (amikor egyik elem sincs jelen).
Egy hosszú távú kapcsolatnál a szenvedély foka – miután elérte csúcspontját – lefelé megy, de az intimitás foka felfelé halad. És a két fél nem mindig ugyanazt az elemet helyezi előtérbe. Az egyik, mondjuk, főleg szenvedélyt keres, míg a másik intimitást. A sikeres kapcsolat érdekében a partnerek össze kell hogy hangolják különböző igényeiket.
Reggeli Újság
