Törvényesíteni kellene az orvosoknak adott hálapénzt?

A paraszolvencia túlnyomó részét önszántukból adják az emberek, és ezt az orvosok rendszerint el is fogadják. Az alapvető gondot az jelenti, amikor az orvosok feltételhez kötik a kezelést, nyilvánvalóvá teszik, hogy nem műtenek vagy kezelnek a megfelelő „ösztönzés”, anyagi juttatás hiányában. Ebben az esetben csúszópénzről van szó, és a büntetőjog hatáskörébe tartozik. Bár a hálapénz „csúsztatása” a romániai egészségügyi rendszer ősi hagyományainak egyike, mégis nagyon kevés ilyen eset kerül a bíróság vagy az Orvosi Kamara elé. Mivel annyira elterjedtté vált a jelenség, megszüntetése helyett törvényesítésre születtek javaslatok. A Transparency International azonban figyelmeztet: a hálapénz legalizálása veszélyes precedenst teremthet, amit adott esetben kiterjeszthetnek a közhivatalnokokra, igazságszolgáltatásra stb. Ezzel az intézkedéssel Románia számos uniós egyezményt megszegne.

Nem tartja járható útnak a hálapénz teljes beszüntetését/tiltását Bónis István RMDSZ-es képviselő, a parlament egészségügyi és családvédelmi bizottságának tagja. Lapunknak elmondta: a bizottság várhatóan fenruár 4-én foglalkozik a kérdéssel, jelenleg a minisztérium honlapján lehet hozzászólni a témához. – A hálapénz régi és kényes téma. Be kell látnunk: az orvosokat – azokat, akik eddig nem mentek külföldre munkát vállalni – ez a plusz kereset tartja itthon, hiszen mindannyian alul vannak fizetve – vélekedett a képviselő, aki szerint a kérdés megoldására több lehetőség is mutatkozik.

– Jó lenne olyan eljárást kidolgozni, amelynek során a hálapénz egy része az egészségügyi rendszer költségeinek a fedezésére irányulna. Elképzelhető lenne ugyanakkor az egészségügyi biztosításhoz való hozzájárulás megemelése, amennyiben ezt a többletet kizárólag az egészségügyi alkalmazottak béremelésére fordítják. Bevált nyugati modell az egészségügyi szolgáltatások privatizálása, vagy ahol ez nem lehetséges, a köz–privát partnerségek kialakítása – vélekedett.

Bónis szerint különbség van a hálapénz és csúszópénz között. – Ha a gyógyult beteg ily módon akar köszönetet mondani orvosának, arra meg kell adni a lehetőséget. Az viszont teljes mértékben elítélendő, ha az orvos megkéri a kezelés árát, és ha elutasítja azt a beteget, akinek nem áll módjában ezt előteremteni. Nem lehetnek illúzióink: a Marosvásárhelyen végzett magyar orvosoknak 60–70%-a elhagyja az országot, ez a tendencia nem is fog csökkenni mindaddig, amíg külföldön az ottani átlagkereset tízszeresét kapja egy sebészorvos. A mi gazdasági körülményeink között ez megoldhatatlan, de az átlagbérnek legalább négy, ötszörösét meg kellene hogy kapják – vélekedett Bónis István.

Egyetértés van a különböző fórumok között, hogy a jelenség egyre nagyobb méreteket ölt, és túljutott már azon a ponton, amikor a valóban hálás beteg kívánja kifejezni köszönetét orvosának – ennek eszköze a paraszolvencia. Számtalan olyan esetet lehet azonban hallani, amelyekben orvosok egyszerűen elutasítják a segítséget, műtétet, amíg a páciens elő nem veszi a nem csekély összeget. Sajnos kevesen vannak olyan páciensek, akik panaszt tesznek, ennek hiányában pedig nem indulhat kivizsgálás. A Transparency International közleménye leszögezi: „mindenki, aki havonta, saját jövedelméből hozzájárul az egészségügyi biztosítási alaphoz, jogosult az ingyenes egészségügyi ellátáshoz, az egészségügyi szolgáltatások ilyenformán előre ki vannak fizetve. Újabb illeték bevezetése a hozzájárulás százalékának növelésével egyenlő. A korrupció elfogadása, mint a jövedelem növelésének forrása, erkölcstelen. Az állam megnövelheti az egészségügyi hozzájárulás mértékét, és ezzel arányosan az egészségügyi ágazat bérezésének szintjét is meg kell emelnie, hogy kiküszöbölje a korrupciót, és garantálja a betegek jogát ahhoz az egészségügyi ellátáshoz, amelyet már illeték, adó formájában kifizetett – nyilatkozta a szervezet igazgatója, Victor Alistar.

A Kolozs megyei Orvosi Kamara elnöke, Mircea Bârsan azt javasolja: teremtsék meg a törvényes kereteket arra, hogy a betegek honorálhassák az orvosokat gyógyulásukat követően. Véleménye szerint így sikerül majd csökkenteni a korrupció mértékét.

Hasonló javaslatot tett az egészségügyi minisztérium, azzal a különbséggel, hogy elképzelése szerint ezek az összegek az illető kórház kasszájába kerülnének. Az Egészségügyi Biztosító Pénztár szerint a hálapénzt illetékként kellene feltüntetni, minden egészségügyi szolgáltatás esetében, ezt az ötletet azonban elvetették, mondván, nem lehet kötelezővé tenni, „a beteg annyit ad, és akkor, amikor jónak látja” – fogalmazott Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter.

Az Országos Orvosi Kamara elnöke, Vasile Astarastoaie szerint a betegnek jogában áll jutalmazni az orvosát, erre más országokban is megvan a gyakorlat. A készülő törvénynek pedig nem kellene mást tennie, mint leszögezni azokat a feltételeket, amelyek szerint a páciens gyakorolhatja ezen jogát. – Németországban a betegek ajándékot vagy pénzt adnak az orvosoknak, Japánban ajándékkosarakat, illetve pénzt szokás adni, Skóciában például, a sürgősségi ellátás esetében a betegnek jogában áll 15 euróig terjedő összeggel jutalmazni az orvost. Magyarországon és Csehországban egy jelképes összeg, mintegy 1 eurónyi illeték szolgál erre a célra. Szlovákiában ezt is eltörölték, mondván: a szegény emberek nem engedhetik meg maguknak. Az eljárásnak figyelembe kell vennie az adott rendszer hagyományait és kultúráját – mondta Astarastoaie.