Ukrajna vezetői hivatalos levéllel fordultak Jaap de Hoop Schefferhez, a NATO főtitkárához, kérelmezve az ország mihamarabbi csatlakozását a katonai szervezethez.
Viktor Juscsenko államfő, Julija Timosenko kormányfő, továbbá Arszenyij Jacenyuk házelnök reményét fejezte ki, hogy az áprilisi bukaresti közgyűlésen megkezdődnek az Ukrajna csatlakozásáról szóló tárgyalások. A terv reálisnak tűnik egy politikailag stabil helyzet esetén, viszont az Oroszországgal amúgy sem túl jó viszony tovább fog romlani - állítják az orosz lapok. Korábban ilyen levelet nem intéztek a szervezet vezetősége felé, legfőképp Viktor Janukovics ex-kormányfő álláspontja miatt.
A levél szerint Ukrajna fel szeretné vállalni a csatlakozási terv pontjainak teljesítését, úgymint a nemzetközi vitás kérdések megoldása, a civil ellenőrzés létrehozását a hadsereg felett, részvételt a kollektív védelmi projektekben stb. A NATO folyamatosan figyelemmel kísérné Ukrajna törekvéseit és az elért eredményeket, majd amikor már minden kritériumnak megfelelt, a tagországok elé terjesztik a csatlakozásának kérdését. A nagy döntést konszenzussal fogadnák el. Mindezidáig a katonai szervezet nem mondott nemet egyetlen kelet-európai országnak sem, amely teljesítette a csatlakozási feltételeket. Ugyanakkor Jaap de Hoop Scheffer egyelőre még nem tudja, hogy milyen döntés születik a bukaresti találkozón Ukrajna és Grúzia kérdésében.
Viktor Csernomirgyin, Oroszország ukrajnai nagykövete kijelentette, hogy Ukrajna csatlakozása a NATO-hoz az ország belügyének számít, ugyanakkor Moszkva kénytelen lesz áttekinteni a teljes kapcsolatrendszerét nyugati szomszédjával, hiszen itt egy katonai szervezetről van szó.
Az orosz tényezőn kívül Ukrajnának más problémákkal is szembe kell néznie. Először is: a NATO egyszerre fogja majd felvenni soraiba Ukrajnát és Grúziát. Csakhogy a novemberi tbiliszii zavargások miatt az ország esélye egyre halványabbá válik. Ezzel együtt az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Lengyelország sürgetik a két volt szovjet tagállam felvételét, de a két nagyhatalom - Németország és Franciaország - nem sietné el a dolgot, legfőképp az orosz faktor miatt.
Ukrajnai politológusok szerint az ukrán politikai elit körében megszilárdult az a nézet, amely szerint a NATO-csatlakozás kérdését csak népi referendum útján lehet megvitatni. Egészen addig, amíg a lakosság nem bólint rá a csatlakozásra, a hivatalos tervek teljesítésébe nem lenne szabad belefogni. Kérdéses még Julija Timosenko hozzáállása is, hiszen a jelenleg kormányfőként tevékenykedő politikus nem foglalt álláspontot a kérdésben. Kampányában nem érintette a problémát, továbbá potenciális jövőbeli államfőjelöltként komoly befolyási tényező lehet a csatlakozás kérdésében. Andrij Jermolajev politológus szerint Timosenko az államfő befolyása miatt írta alá a NATO-főtitkárnak írt levelet.
A narancssárga forradalom után Ukrajna egyik prioritást élvező irányvonalává vált a nyugati szervezetekhez való integráció. A Világkereskedelmi Szervezet (WTO), a NATO, a Európai Unió célként szerepelt a narancssárga kormányok idején, ugyanakkor a Viktor Janukovics által vezetett kabinetek a katonai szövetséget illetően mindig más véleményt fogalmaztak meg. Az említett szervezetek közül legelőször a WTO tagjává válhat Kijev, a szükséges egyezményeket már aláírták, hamarosan sor kerül a felvételre. Ugyanakkor az EU kapui sokáig zárva maradnak, legalábbis Ukrajna számára. A WTO utáni újabb csatlakozási irányvonal tehát a NATO lesz, amennyiben erre az ország lakossága is áldását adja. A szociológiai felmérések szerint ennek még nem jött el az ideje.(karpatinfo)
