Szatmár Online - Hírek és Információk
FőoldalHelyiBelföldKülföld
Română
 
 

Szatmár megye legnagyobb városa, közigazgatási központja Szatmárnémeti. Ez a tipikusan alföldi település Románia északnyugati részén, a Szamos partján fekszik. 1972-ben ünnepelte fennállásának ezeréves évfordulóját, ennek ellenére a városba érkező alig láthat benne többévszázados régi épületeket. A központ és környéke a múlt századfordulón, illetve a XX. század elején nyerte el mai arculatát.

Mindez természetes, hiszen a múltban főleg vályogból, fából építkeztek lakói: török, tatár dúlta, tűz és árvizek pusztították, amúgy is gyér lakosságát pedig járványok és éhínségek tizedelték. 1703-ban a település porrá égett, szinte egyetlen ház sem maradt épen benne.

1900-ban hozzávetőlegesen 20 000 ember élt itt, 3000 házat számláltak: 1400 vályogból, 814 fából épült, több mint 2 500 háznak pedig zsindely-, illetve zsúpteteje volt. Látványos, gyors fejlődéséről, polgárosodásáról, iparosodásáról az elmúlt száz évben beszélhetünk. A városnak az 1997-es adatok szerint 130 967 lakosa volt, ennek több mint a fele tömbházakban élt.


A lakosságból 72 703 román, 54 013 magyar és 3 684 német nemzetiségűnek vallotta magát.
A város történetének kezdeti időszakáról viszonylag kevés dokumentummal rendelkezünk. Vannak információink a várról, amely földvár volt és már az első tatárjárás (1241) idején állt. Fénykorát a XVI. században a Somlyai Báthoryak idején élte, akik a Szamosnak új medret ásattak és a várfalakat jól megerősíttették. II. Rákóczi Ferenc romboltatta le a várat a XVIII. század elején, de maradványainak, árkainak végleges felszámolása még hosszú ideig elhúzódott.

Ahogyan arra neve is utal, Szatmárnémeti  két városka egyesüléséből jött létre. A legtöbb forrásmunka szerint a Szatmár elnevezés a németektől származik, akik a várost Salzmarkt-nak (Sóvásárnak) hívták, más feltételezések szerint a városnév a vármegye első ispánja nevét őrzi. A másik név, a Németi,  a Szent István felesége, Gizella királyné által ide telepített németek lakhelyére utal.

A két helység, amelyeket hosszú ideig a Szamos kisága választott el, nem sokkal a szatmári béke (1711) megkötése után, 1712-ben egyesült és 1715-től szabad királyi város lett. Még ekkor is egészen kis település, 1769-ben alig több mint 5 000 lakosa volt.
Utcáit a római katolikus püspökség megalapítása (1804) után, 1805-ben kezdték burkolni, előbb tölgyfadeszkákkal, később a Szinérváraljáról hozott kővel.

A város reprezentatív épülete a klasszicista homlokzatú Székesegyház, amelyet a XVIII. század végén épült plébániatemplomból fokozatosan alakítottak ki és amely mai arculatát Hild József tervei alapján 1838-ban nyerte el.

Előtte áll Szatmárnémeti legnagyobb püspökének, Hám Jánosnak (1781-1857) a bronz mellszobra, aki rövid ideig Magyarország hercegprímása is volt. A Székesegyház közvetlen közelében az 1 Decembrie 1918 (Széchényi) utcában tekinthetik meg az érdeklődők az ugyancsak klasszicista stílusban, hasonló időszakban épült püspöki palotát, amelynek a kápolnájában ma látható oltár egykor az erdődi várkápolnában állt.  Petőfi Sándor és Szendrey Júlia esküdött előtte, 1847-ben örök hűséget egymásnak.

Elég sok adattal rendelkezünk a város fejlett és több évszázados múltra visszatekintő iskolahálózatáról.
Református gimnáziuma (ma Kölcsey Ferenc Főgimnázium) mint intézmény szinte a reformációval egyidős és 1997-ben ünnepelte fennállásának 440 éves évfordulóját. Tanári szobájának falfestményeit a XIX. század kilencvenes éveiben készítette a szatmári születésű Bartók Lajos. Ezek a város laikus falfestészetének ma is megtekinthető legkorábbi produktumai. A főgimnázium épületében látható a névadó, Kölcsey Ferenc, valamint az iskola két híres növendékének, Szilágyi Domokos költőnek és Páskándi Géza költőnek és drámaírónak mellszobrai.

A katolikus gimnáziumot 1636-ban alapították, de volt iskolájuk Szatmáron már a XIV. században a minoritáknak és domokosrendi szerzeteseknek is. Királyi Katolikus Főgimnáziumnak épült 1912-ben  a maga korában rendkívül korszerű, ma  a Mihai Eminescu Kollégiumként ismert épület is.

A főtér egyik legszebben tagolt, eklektikus épülete, a Csizmadiaszín a XIX. században épült és a város szerteágazóan fejlett céhes múltjára emlékeztet.

A Dacia (Pannonia) szálloda növényi díszítőelemeivel, zománcos cserépdíszeivel a magyaros szecesszió szép példája. Egyszerűségében is impozáns a Láncos-templom 1807-ben befejezett, késői barokk stílusú épülete, amely sok rokonvonást mutat a város Németi-templom néven ismert hasonló korú épületével.

Érdemes megnézni a Tűzoltótornyot, az Ortodox-templomot, a Vécsey-házat, a Várdomb-utcai zsinagógát az Iparos Otthon, Zárda épülettömbjét stb., de igazán élményszerű azoknak a kis utcáknak a hangulata, amelyek a történelmi városrészek zegzugos és szinte századunk elejéig közművesítetlen utcácskáiból alakultak és alakulnak mindmáig.

Szatmárnémeti újközpontja a XX. század hetvenes éveiben épült N. Porumbescu műépítész tervei alapján. Az újközpontban található  a Közigazgatási Palota, a Szakszervezetek Művelődési Háza, a Szamos Nagyáruház, valamint az 1989-es változások miatt máig félbemaradt Európa szálló épülete.
Aki az említetteknél lényegesen régebbi építészeti alkotásokra kíváncsi a térségben, az Ákoson, Hadadon, Erdődön stb. láthat ilyeneket.

Városunkról, megyénkről nemcsak épületei, hanem az itt élt, innen elszármazott híres személyiségek nevei is sokat mondanak. Közülük megemlíthető Ady Endre, Bakócz Tamás, Csűry Bálint, Károlyi Gáspár, Dsida Jenő, Gaál József, Kaffka Margit stb.

Vármegyénk jegyzője, képviselője volt Kölcsey Ferenc, aki Szatmáron is dolgozott, de sűrűn megfordult itt Petőfi Sándor is, aki több tucat verset írt városunkban. Itt élt Aurel Popp festőművész, akinek a megye művészeti múzeumában állandó kiállítása van, nevét utca, valamint a művészeti líceum viseli.

Szobra van itt olyan személyiségeknek, mint: Kölcsey Ferenc, Mihai Eminescu, Lükő Béla, Vasile Lucaciu, Dsida Jenő, Ioan Slavici, Corneliu Coposu stb.

Múltja, hagyományai mellett Szatmárnémetit üzletei, üdülőövezete, strandja, ápolt parkjai, kényelmes szállodái, kulturális intézményei, modern repülőtere, valamint a hármashatár közelsége is vonzóvá teheti a turisták, ide látogató üzletemberek stb. számára.   



 
Programajánló

A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Tárulata bemutatja:

11.-én, pénteken 19 órakor – Légvár – Ady Endre bemutató bérlet...  [részletek]

A Nap Filmje

Reggeli a Plútón

21:50, Péntek (május 23.), m2

A film az 1970-es évektől követi nyomon Patrick Braden egy megnyerő,...  [részletek]

Bulifotók


A szatmári éjszakai élet a sminfo.ro - val!

Las Vegas 15.02.2008

Old Times Spirit 19.10.2007

Zaraza 12.10.2007

A Nap Vicce

Bemegy a cowboy a kocsmába, és kér egy whiskyt. Csendesen iszogatja, hozzá pedig gyönyörű, tökéletes karikákat ereget a szivarjából.
Egyszer csak egy nagydarab indián kocogtatja meg a vállát:
- Ide figyelj sápadtarcú, nagy bajban leszel, ha nem hagyod abba az anyázást!

hosted by claus